A felhelyezés során mindenképpen célszerű a gyártó útmutatásait követni, s a statikailag erős igénybevételnek kitett helyekre javasolt más alapanyagot választani inkább. Mivel a WPC részben fából áll, így a terméktulajdonságok esetében nem szabad szem elől téveszteni, hogy ennek megfelelően is viselkedik, vagyis tágulásával, összehúzódásával számolni kell. Az ebből eredő problémák kiküszöbölése a dilatációs hézagok alkalmazásával lehetséges.
Maga a burkolóanyag elnevezése az angol Wood-Plastic-Composites szavakból ered, s miként ez is mutatja, fa és műanyag kombinációjáról van szó esetében. Vannak olyan fajták, melyeknél a fatartalom eléri az akár 90 százalékot is, ám legtöbbször ez 50-70 százalékban van jelen, s mellette olyan hőre lágyuló műanyagok kerülnek felhasználásra, mint a polivinilklorid, a polietilén, vagy a polipropilén. Azért, hogy a többféle színárnyalat elérhető legyen, valamint az időjárás viszontagságait is jól bírja az anyag, különféle adalékok felelnek.
A WPC kültéri burkolat egyébként időjárásálló, és utókezelésre nincsen szükség hozzá, viszont negatívumként említhető, hogy a megmunkálási fázis hosszadalmas, és az alapanyagok is drágák. Ahhoz, hogy a gyártók mégis elérhető áron tudják eljuttatni a vásárlókhoz a kedvelt kültéri burkolóanyagot, az előállítás során keletkezett falisztet és egyéb melléktermékeket is értékesítik, ezzel csökkentve költségeiket
Kommentek